Ez a mindössze 10x12 centiméteres, 448 oldalas, rajzokkal illusztrált könyvecske 150 esztendeje okoz fejtörést a kutatóknak. Szövegét titkosírással jegyezték le, amit csak az utóbbi években sikerült feltörni. A származási helye alapján rohonci kódexnek nevezett 16. századi zsebkönyv, melyet a Batthyányak 1868-ban a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékoztak - még mindig értelmezhető teljes egészében. A levéltári napon a kódfejtők ismertették munkájuk eddigi eredményét.
Tokai Gábor - művészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria
“A legérdekesebb az, hogy nincs benne semmiféle rejtélyes tartalom, merthogy evangéliumi történetek, imák, újszövetségi jellegű a karaktere. Katolikusnak lehet mondani, tehát még dogmatikailag sincs benne semmilyen különleges.”
A rendezvényen egy kamarakiállítást is láthattak az érdeklődők. A levéltár könyvtárának és irattárának muzeális értékű gyűjteményéből válogattak a szervezők.
Melega Miklós - levéltár-igazgató
“Látható itt ősnyomtatvány az 1480-as évekből: a -biblia, ami gyönyörű színes képekkel illusztrált, és csodálatos állapotban megmaradt ószövetségi szentírás, de Werbőczy Hármaskönyvét is láthatják, vagy Pázmány Pétertől egy teológiai jellegű művet, vagy Calepinusnak a 11 nyelvű szótárát. Ezek olyan ritkaságok, amelyekből az országban sincs sok, Szombathelyen pedig ez az egy példány létezik ezekből a kötetekből.”
A könyvek mellett a lapkiadásról is szó esett, így a közönség meghallgathatta az aranyifjú Pick György történetét, akit számos elmegyógyintézetben kezeltek ugyan, mégis útjára indította az egy számot megért Szombathelyi Esti Újságot, később a 33 alkalommal megjelent Szemle című folyóiratot. Pick ugyanakkor számos javaslatot is tett a városvezetőknek.
Mayer László - levéltáros
“1906-ban, amikor a szombathelyi villamos elején megjelent a postaláda, tehát hogy ezekbe a levélszekrényekbe fel lehetett adni a leveleket, és azt a vasúton vitték tovább, ez az ő egyik ötlete volt. A másik javaslata az volt - amihez az anyagi forrást is biztosította volna, hogy szombathely valamelyik közterén egy napóát állítsanak fel.”
Az előadók beszéltek még a Berzsenyi-könyvtár könyvritkaságairól, a Szombathelyi Polgári Olvasótársaság és az őrségi iparos olvasókör működéséről, a vármegyei plébániák könyvgyűjteményeiről, vagy éppen arról, hogy mely sajtótermékek megjelenését engedélyezte a múlt század fordulóján püspökség.
