A romok között dolgoztak a HUNOR mentőszervezet tagjai Törökországban. Kedden délben érkezett meg, és szinte azonnal indultak is a katasztrófa sújtotta területre.
“Az életösztön az utolsó próbálkozásokkal megpróbál utat törni.”
A HUNOR az ENSZ egyik legerősebb mentőcsapata. Ez volt az eddigi legkomolyabb bevetésük. Az utórengések közepette életveszélyes volt számukra a munka.
“A legveszélyesebb az, amikor bent vagy a romban, de ott kevésbé érzed, mert ha bent vagy, akkor egy ilyen morajlás hallatszik, hát hullik is a vakolat itt-ott, ha van teteje, de ott teljesen más érzés, viszont menekülni nem lehet.”
Ökrös Árpádot, a HUNOR koordinátorát párja is elkísérte a földrengés helyszínére, de nagyon messze dolgoztak egymástól. A magyarok hatékonyságát statisztika is mutatja. Más ország mentőcsapatai ennyi mentett személyt aligha tudnak felmutatni.
Veiczer Krisztián - műszaki mentő - HUNOR Mentőcsapat
“Változott meg szemléletem bizonyos dolgokkal kapcsolatban, tehát ez a meghatározó, én úgy hiszem ,az egész átélés a meghatározó, nyilván vannak, voltak olyan dolgok, amik nagyon, nagyon megfogtak bennünket, megfogtak engem, itt gondolok arra, amikor élő embereket emeltünk ki a romok közül, tehát ez mindenképp meghatározó, bármilyen körülmények között, ez egy nagyon, nagyon komoly egyrészt lelki felszabadultságot okoz, másrészt az addigi feszültség, hogy ezt mi végre tudjuk hajtani, ez is egy óriási tényező.”
A mínusz tíz fok körüli éjszakai hideg is megviselte az önkénteseket, napokig nem volt fűtés, víz. A HUNOR ötven önkéntese mind segítő szakember: mentők és tűzoltók. Velük mentek orvosok és a Terrorelhárító Központ munkatársai is.
Veiczer Krisztián - műszaki mentő - HUNOR Mentőcsapat
“A család aggódott, minden hozzátartozó, minden hozzám közelálló, de ez csak utólag derült ki, nem tudtam velük tartani a kapcsolatot egyáltalán, mert a kommunikáció nagyon, nagyon nehézkes volt, egy-egy sms, egy-egy nagyon rövid telefonhívás, de ez is nagyon nehezen ment, hiszen sérült az infrastruktúra.”
Két hatékonyan dolgozó keresőkutyát vittek magukkal: Dextert és Karmát. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb földrengése utáni mentésben részt venni óriási dolog volt a szakemberek számára, rengeteget tanultak.
Ökrös Árpád - koordináció tiszt - HUNOR Mentőcsapat
“Törököknek van egy katonai fejlesztés, ami képes átlátni úgy a falon, hogy bent a sérültet látja, tehát a betonfalon képes átlátni, és rendesen a sérültek helyzetét meg tudtuk határozni, hogy merre áll, fekszik, ki van csavarodva, kevésbé él, teljes életjelet mutat, ezeket az eszközöket be fogjuk szerezni, hogy a következő eseménynél ilyen hatékonyak legyünk, a kutyák mellett, illetve rá tudjunk erősíteni egy olyan túlérőre, akit nem hallunk, nem érzi a kutya. ”
A traumák feldolgozásában a tűzoltói tapasztalatuk segít nekik. Márciusban egy csapatmeetingen összegzik a tapasztalatokat, és itt egyeztetik a későbbieket is. A HUNOR Mentőcsapat 17 túlélőt, köztük három apró gyermeket mentett ki a romok alól. Volt, hogy egy-egy családnak alig néhány tagja maradt életben.
Ökrös Árpád - koordináció tiszt - HUNOR Mentőcsapat
“Az édesapát kiemeltük, de… úgyhogy több ilyen eset volt, hogy megtaláltuk a családot, meg a kiságyat, de a gyermeket nem. - Hogy fogsz ezen túllépni lelkileg? - Többször elmesélem, és akkor majd elmúlik.”
Azt mondják, 30-60- nap alatt lehet feldolgozni azt, amin a hősök keresztülmentek. Mindketten azt mondták, bármikor újra kimennének segíteni. A sajtótájékoztató teljes felvételét megnézhetik a Szombathelyi Televízió Facebook oldalán.
