Hírek

Többszörösére nőtt a rehabilitációs járulék

2010. március 12., 20:06
Több mint ötszörösére nőtt idén a rehabilitációs hozzájárulás összege. Évente 964 ezer forintot kell fizetnie például annak a 20 főt foglalkoztató cégnek, amely nem alkalmaz legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozót.
Többszörösére nőtt a rehabilitációs járulék

A rendelkezés hatására a munkaerőpiacon egyre nagyobb az igény a rehabilitációra szoruló dolgozókra.

Orbánné Kálmán Mónika születése óta mozgássérült. Főként adminisztrációs munkát végez. Kollégája, Balázs szintén rehabilitációra szorul. Mindketten a munkaügyi központ segítségével helyezkedtek el, de, mint mondják nem volt könnyű munkába állniuk. Januártól jóval egyszerűbben találhatnak állást azok, akik hozzájuk hasonlóan megváltozott  munkaképességűek.

„Többszörösére emelkedett az igény, csak támogatással több mint 60 rehabilitációra szoruló embert helyeztünk el az elmúlt 2 hónapban"- mondja a munkaügyi központ szombathelyi kirendeltségének vezetője. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását előíró jogszabály a munkáltatókat érintette legnagyobb mértékben.

Németh Zsolt - kirendeltség vezető, regionális munkaügyi központ
"A munkáltatóknak kötelességük legalább 5%-ban rehabilitációra szorulókat alkalmazni. Amennyiben ez nem valósul meg, kompenzációt kell fizetni."

Az eddigi 177 ezer helyett januártól 964 ezer 500 forintot kell fizetni annak a legalább 20 főt foglalkoztató cégnek, amelyik nem alkalmaz egyetlen megváltozott munkaképességű dolgozót sem. A szabályok szerint egy negyven fős cégnél két rehabilitáltnak kell munkát adni. A több rehabilitációs munkavállalót is foglalkoztató Savaria Rehab-Team vezetője szerint a törvényi szándék jó, de nem minden esetben alkalmazható.

Horváth Olga - ügyvezető-igazgató, Savaria Rehab Team Kkht
"Nagyon sok olyan cég van, aki nem tud foglalkoztatni jellegénél fogva csökkentett munkaképességűeket, vagy nem tudja megoldani, hogy segítsék őket a munkavégzésben."

Horváth Olga a külföldön már jól bevált példákat sorolja: Frankfurti bank az egyik hajléktalan ellátó intézmény által gyártott almalevet fogyasztott, ezzel teljesítette a rehabilitációs hozzájárulást.

Egy másik osztrák cég pedig fogyatékkal élők által készített névjegykártyákat rendel. A szakember szerint átgondoltabb és több lábon álló rendelkezés jobban szolgálta volna a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását.