Szombathely, Pelikán Park. A platánok kérge alatt számos csipkéspoloskát talál a rovartani kutató. Míg a tölgyet károsító faja a rovarnak még csak néhány éve érkezett meg Magyarországra, és eddig Vas megye mentes volt tőle, a platánfákat évtizedek óta használja táplálékként és telelőhelyként is a kártevő.
„Ez a platán csipkéspoloska károsítása tulajdonképpen. Ez a károsító nagyon hasonlít a tölgy csipkéspoloskához. Mindig az érközökben kezdenek el szívogatni és utána nagyobb telepeket alakítanak ki a leveleken.”
Évente 2-3 generációja fejlődik ki a csipkéspoloskának. A platánt károsító faj a fa kérge alatt telel. Ahogy napsütés, vagy meleg éri, azonnal elkezdenek mozogni a már hibernálódott példányok. A szakértő azt mondja, mivel a kártevő Észak-Amerikából származik, a fagy nem okoz problémát a populációnak, sokkal inkább a nyári szárazság. Hazánkban nincs természetes ellensége.
Tuba Katalin – entomológus
„Inváziósként azért jelent problémát, hogy pont ez a parazitoid, illetve predátor közösség nincs meg, ami féken tartja a populációt. Hogy ez kialakul-e, általában ki szokott alakulni, de idő kérdése. A rovaroknál 5-10 éven belül ez megtörténik, türelmesnek is kell lennünk, illetve figyelgetni kell a rovart.”
Mivel a tölgyet károsító fajt csak 2013-ban észlelték először Magyarországon, nem tudni, hogy a hazai meghatározó faállományra miként hat majd. A rovar potyautasként nagy távolságokat képes megtenni, gyorsan terjed. A tölgy csipkéspoloska gazdanövényei az eurázsiai tölgyek, Vas megye állami erdeinek több mint 40 %-a kocsányos, kocsánytalan, és csertölgy. Az Őrségben már észlelték a károkozását.
Varga Péter – közjóléti csoportvezető, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
„Először a levél kifakul, sárgul, majd szeptemberre már az egész állomány akár be is barnulhat. Természetesen ilyenkor a fotoszintézis emiatt leállt, ezáltal a fa növekedése és a vitalitása jelentősen csökken.”
A sok ezer hektár erdőben lehetetlen a vegyszeres védekezés, a tölgy csipkéspoloska őshazájából importált természetes ellenségeinek betelepítése pedig veszélyes lehet a nálunk őshonos növény- és állatvilágra.
