Humoros történetekkel fűszerezett gyümölcslélek-zamatos beszélgetésen ismertették a házi pálinkáról szóló friss tanulmánykötetet a Savaria Múzeumban, érintve a kutatómunka gyakran felbukkanó terepi nehézségeit is.
Gyanó Szilvia - néprajzos-muzeológus, Thúry György Múzeum, Nagykanizsa
Nem egyszerű téma, hiszen azért is olyan kevésbé kutatott, mert az adatközlők hallgatnak. Tehát nem szeretnek beszélni a titkos, házi pálinkafőzésről, és talán úgy is tűnhet, hogy ez tényleg csak a vidéken van, tényleg csak a Szőlőhegyi pincékben, vagy a padláson, rejtett helyeken, közben pedig például Keszthelyen, Nagykanizsán a panel lakótelepeknek a konyháján is ugyanúgy főzték a pálinkát, mint máshol, mondjuk a Szőlőhegyeken.
A könyvben a szocializmus-korabeli zalai pálinkafőzdék világától a pálinka metafizikájáig számos témában elmélyült a hat szerző - közülük hárman vettek részt a könyvbemutatón.
Komoróczy Lajos - agrármérnök, okleveles pálinkász
Én az otthoni pálinkafőzés szabályozásáról és a jogi hátteréről írtam a könyvben
Komoróczy Lajos pálinkász nemcsak a tanulmány megírásával, alkalmi viseletével is kinyilvánította tiszteletét a tüzes víz iránt.
Komoróczy Lajos - agrármérnök, okleveles pálinkász
Nagyon szeretem ezt a fajta öltözéket, és amikor én bárhova megyek pálinkáról beszélni, akkor ez az én díszöltözetem. Én ezt veszem föl, és nemcsak magamat öltöztetem díszbe, hanem a lelkemet is”
A kötetből kiderül: A közgondolkodás akkor sem tartotta bűnnek az otthoni pálinkafőzést, amikor az tiltva volt.
Illés Péter - etnológus, Savaria Múzeum
Magyarországon a pálinka, a pálinkafőzés gyakorlata az hozzátartozik, ugye, szervesen a mindennapi, még az ünnepi kultúrához is, és hát, ugye ennek van egy olyan vetülete - a zugfőző rész -, aminek szintén van művelődéstörténeti háttere
A könyv a Magyar Géniusz Programnak köszönhetően állt össze. A szerzőkhöz azóta további kutatók csatlakoztak, így feltehetően újabb kötetek is megjelennek majd a témakörben.
