Egy kisvárosnyi tanítványa volt pedagógusi pályáján Vörös Ferenc festőművész-tanárnak, és közülük százhúsznál is többen vannak azok, akik felnőttfejjel a művészi hivatást választották. Néhányan most egykori mesterükkel együtt állították ki munkáikat a Szombathelyi Képtárban. Ami közös bennük, az a hitelesség.
Vörös Ferenc - festőművész, rajztanár
“Az illető, amit mond, amit megfest, azt higgye el! Higgye el a saját színeit, higgye el a vonalakat, higgye el a nőnek a szépségét, mert hiszen a nő nélkül nem menne a művészet semmilyen szinten.”
Mint egy osztálytalálkozón, olyan volt a hangulat a csütörtöki tárlatmegnyitón, ahol szinte mindenki egykori Vörös Ferenc-tanítvány volt. Akárcsak a kiállításnak otthont adó intézmény vezetője.
Cebula Anna - igazgató, Szombathelyi Képtár
“Soha nem szerette volna önmaga képére formálni a tanítványokat, hanem egy utat, egy irányt mutatott meg nekünk, hogy merre kell haladni, s legfőképpen megszerettette a művészetet. Egy szelíd és jó ember, akinek nagyon-nagyon sok tanítványa van.”
A legtöbben máig tartják egymással a kapcsolatot az internetes közösségi oldalak segítségével. A szombathelyi festő-tanár is ezen keresztül kérte meg társkiállítóit, hogy küldjenek alkotásokat. Volt, aki Németországból utazott haza egykori osztályfőnöke hívására, és hozta el művészi fotóit. Egyet a parasztság életét feldolgozó korai sorozatából, egyet pedig a közelmúltból, amely egy kiadványhoz készült.
Stekovics János
“Nem is a rajzzal, hanem a művészettörténet alapjaival, amit nekünk akkor közvetített, a mai napig mondhatnám, az alapokból, abból élek. És tulajdonképpen az lett a foglalkozásom is, és minthogy könyveket adunk ki, és főleg a művészettörténet területén.”
Tájképek, aktok, csendéletek, arcok, akvarellek és ceruzarajzok - a ma már nyugdíjas, ám még mindig aktív Vörös Ferenc korszakaiból villantanak fel egy-egy pillanatot. Képei előtt barátok, kollégák és tanítványok ünnepelték a közös emlékeket. A kiállítás november végéig látogatható.
