Többek között az első kocsikereket formázó vasi leletet (1:29), fazekaskorongon készült kelta edényeket (2:14), szépen kidolgozott őskori nyílhegyeket (00:44) is bemutat az új állandó kiállítás. Változatlanul a séi és a velemi régészeti lelőhelyek állnak a középpontban, a tárgyakat újrarestaurálták, felfrissítették, valamint az újabb feltárások eredményeivel is kiegészítették az interaktív, multimédiás eszközöket is felvonultató tárlatot.
“A Savaria Múzeum méltóságos kulturális közintézmény, mely hívogató fénnyel csalogat, bent tisztasággal, kellemes meleggel fogad. Mindenki az új állandó kiállításra kíváncsi.”
Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója a 33 évvel ezelőtti állandó kiállítás nyitó gondolataiból idézett. Bár a régi tárlat szakmailag magas színvonalat képviselt, mára elavult, frissítésre szorult. Tavaly nyáron bontották le, hogy átadhassa helyét az újnak. Puskás Tivadar polgármester köszöntőjében elmondta: fontos, hogy a szombathelyiek megismerjék a múltjukat, ebben segít az új tárlat gazdag leletanyaga. A kiállítás Vas megye őskorát mutatja be, a legrégebbi tárgy 7500 éves.
Nagy Marcella-régészeti osztály vezetője, Savaria Múzeum
“A kiállításban összesen 533 tétel szerepel, mindez csak töredéke annak, ami a mi régészeti gyűjteményünkben fellelhető, mert az nagyjából egymilliós tétel, tételt ad ki. Ebből elég nehéz volt válogatni egy olyan repertoárt, ami tényleg a látogatóknak egy olyan összképet ad, ami szépen bemutatja Vas Megye őskorát.”
Vas megye őstörténetében keveredik az újító szellem az archaikus elemekkel. A sajátos kettősség oka egy erre haladó kereskedelmi útvonal, a későbbi Borostyánút elődje lehetett.
V. Szabó Gábor- egyetemi adjunktus, ELTE
“Nyilván közel viszi az akkori innovációs centrumokhoz ezt a térséget, ami azt jelenti, hogy minden új felfedezésről viszonylag gyorsan értesül, ennek ellenére, hogy ezek az innovációk viszonylag gyorsan ide kerülnek, viszont van egy sajátos archaikus jellege is ennek a térségnek, melyeket most is tapasztalhatunk. Sajátos nyelvjárások, sajátos építészeti stílusok.”
Az őskori ember hétköznapjai, a hajdani harcászat és a temetkezési szokások is megjelennek a kiállításban. A tárlat pályázati támogatásból, a múzeum saját forrásából és az önkormányzat hozzájárulásának köszönhetően jött létre. A tervek szerint egy év múlva a római terem is elkészülhet.
