A bálványfa gyakori dísznövénye például a parkoknak. Jellemzően városokba és utak mellé ültették az igénytelen, gyorsan növő fát. Egy ilyen példánynak nem csak a növekedése agresszív, hanem a magtermelése is.
Nagy László
A szél által terjesztődik, és nagyon nagy távolságokra is eljut a magja, s így a városokba ültetett díszfákról bejut az erdőkbe is.
Szombathelytől nem messze, például a Sárvár környéki erdőkben már komoly gondot okoz a bálványfa. Ezeken a térképeken jól látszik a fertőzöttség területi eloszlása. Az erdészek kísérleti jelleggel most több módszert is kipróbálnak, hogy megakadályozzák a bálványfa terjedését.
Hámori Sándor kerületvezető erdész, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Levágtuk a kérget, a szíjácsot és vegyszerrel kezeltük, de azt vettük észre, hogy néha ez kevés volt. Aztán próbáltuk kis kézifűrésszel befűrészelni, hogy a nedvkeringést megakadályozzuk, és a vegyszer be tudjon szívódni.
Költséges és sziszifuszi munka: szálanként kenik be vegyszerrel a bálványfa sarjait. Egyelőre ez tűnik az egyetlen megoldásnak, hogy az agresszív faj terjedését megakadályozzák.
2010-ben ezen az 5 hektáros területen tarvágást végeztek. Kiderült, 2 db bálványfa is volt a tölgyek között, ezek gyökeréből mostanra hatalmas mennyiségű sarj nőtt ki, amelyek már teljesen elnyomták az ide ültetett csemetéket.
Nagy László erdőművelési műszaki vezető, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Nekünk erdészeknek azért van problémánk ezzel a növényfajjal, mert az általunk is előnyben részesített őshonos fafajokat kiszorítják. Kicsit távlatokban gondolkodva ökológiai károkat okoz, nem beszélve a gazdasági károkról, hiszen ez egy semmitérő fafaj számunkra.
Bár a bálványfa már az 1800-as évek elejétől jelen van Európában, robbanásszerű terjedése – valószínűleg a klímaváltozás miatt - csak az utóbbi időben jellemző.
A bálványfának Magyarországon nincs természetes ellensége. Az özönnövény egyetlen gyenge pontja a gyökérzete. Az erdészek most azon dolgoznak, miként óvhatják meg a magyar erdőket ettől az agresszív betolakodótól.
