A II. világháború idején, 1944. novemberében több száz Vas megyei cigányt gyűjtöttek össze a városban, akiket kényszermunkára és koncentrációs táborokba hurcoltak. A magyar roma deportáltak, áldozatok száma több tízezerre tehető. Szombathelyről közel 60, a megyéből 300-400 családot deportáltak. Rájuk emlékeztek a roma holokauszt áldozatainak állított emlékműnél, ahol Puskás Tivadar polgármester, valamint a roma kisebbségi önkormányzat tagjai helyezték el az emlékezés koszorúit, mécseseit.
Puskás Tivadar - polgármester
"Igazában az hogy az emberek meghalnak és megfelelő dokumentációval ezt regisztráljuk ez azt jelenti hogy mindannyian a jövőnek is valahogy megmaradtunk."
A megyei könyvtárban nyílt kiállításon a roma holokauszt szörnyűsége elevenedik meg.
Ferkovics József - képzőművész
"Vannak létező, tehát konkrét portrék akik túlélték, akik megélték ezt a korszakot, a másik pedig többet ilyen forrásanyagokból néztem, tehát vagy filmek vagy könyvek alapján, és azokból merítettem a képek figuráit."
A romák sorsát mutatja be a holokauszt idején az a tudományos munka is, melynek szerzői Bársony János és Daróczi Ágnes. A könyv számtalan újdonságot tartalmaz a romák sorsáról a komáromi Csillagerődben, az internálótáborokról vagy a deportálásokról.
Daróczi Ágnes - igazgató, Romano Instituto Alapítvány
"És van még egy rendkívüli újdonság ebben az új kötetben. 5 koncentrációs táborból sikerült visszaszerezni magyar cigány foglyok névsorát. A névsor közel sem teljes, hiszen nem 40 és nem az összes táborból vannak áldozatok megnevezve, hanem csak ötből. Így is közel 2000 névvel szembesülhetnek az olvasók."
A kötet beszámol a világháború előzményeként már 1941-ben elkövetett tömeggyilkosságokról, és végigköveti a cigányság győzelem utáni sorsát is.
