A trianoni határmegállapítás következtében Vas megye területe 5474-ről 3284 km2-re, lakossága 436 ezerről 253 ezerre csökkent. Az 1920-as békediktátum társadalmi hatásairól, gazdasági következményeiről is szó esett a levéltári napon.
Melega Miklós - levéltár-igazgató
“Trianon előzményeiről is szólnak referátumukban az előadók. A nemzetiségi problémákról, arról, hogy hogyan juthattunk ide, hogy végülis a béketárgyaláson Vas vármegye területét is jelentősen megcsonkították. Szó van az elcsatolt burgenlandi, őrvidéki rész történetéről, illetve Lendváról érkezett Göncz László, ő a Muravidék elcsatolását eleveníti fel.”
Kovács Eszter egy személyes nézőpontot vázolt fel: a proletárdiktatúráról, a trianoni eseményekről és a királypuccsról a vépi Gróf Erdődy Ferencné olvasatát tárta a hallgatóság elé. A vármegyében élő nemzetiségek helyzetét Pál Ferenc vette górcső alá.
Az 1910-es népszámlálás szerint Vas vármegye lakossága 390 371 főt számlált, amelynek 50,6 százaléka magyarnak vallotta magát. A magyarok mellett három nemzetiség alkotott viszonylag egységes nyelvi tömböt.
A magyar nemzet becsületének megmentőiként emlékezett az 1921-es nyugat-magyarországi felkelés résztvevőire Botlik József, a konferencia elnöke.
Botlik József - történész
“Volt egy második felkelési kísérlet 1922 júliusában szintén Prónayék vezetésével. Szentgotthárd környékén Karácsfa nevű községben, ami már Ausztriához került, ott összecsaptak az osztrák csendőrökkel és határőrökkel. Ennek olyan nemzetközi következményei voltak, hogy a tíz Pinka-völgyi falu visszakerült Magyarországra.”
A levéltári napon előadás hangzott el a trianoni döntés kőszegi fogadtatásáról, a közlekedés változásáról, a nyugati határ menti csempészetről, a menekültek szombathelyi elhelyezéséről, és a trianoni emlékművekről is. Az előadásokat rögzítették, azok a levéltár YouTube-csatornáján visszanézhetők.
